Hírek
2012. Február 08. 07:35, szerda |
Belföld
Forrás: mno.hu - Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
Magyarország új alapokon áll – Orbán Viktor évértékelője
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Európa olyan lesz, mint az alkohol
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá Orbán.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
Zátonyra futtatták Magyarországot
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Nem volt vesztegetni való idő
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíjpénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni - hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Az elmúlt 20 év legnagyobb erkölcsi tette lehet
Orbán azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Ehhez új módszert nevezett meg a miniszterelnök a 2011-ben induló Start munkaprogram kiteljesedését, amelynek célja, hogy 206 ezer ember jöjjön vissza a munka világába, ez lelki szilárdságot igénylő feladat, mondta, amelyhez nem elítélés kell, hanem türelem és szelíd hajthatatlanság. „Tudom, hogy a 46 ezer forint kevés a közmunkáért, de ennyire futja, és ez is több, mint a segély összege” – mondta, hozzátéve: „ha ez sikerül, akkor az elmúlt húsz év legnagyobb erkölcsi tettét vittük véghez”.
Tehetségeket akarunk finanszírozni
Sok fiatal úgy kerül ki az iskolából, hogy képtelen eltartani magát – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint vállalniuk kell a szakképzés átalakításával járó vitákat; több időt kell tölteniük a diákoknak gyakorlati munkával. A középiskolai oktatás továbbra is ingyenes lesz, de 16 éves kora után bárki távozhat a rendszerből – tette hozzá.
Orbán fölhívta a figyelmet arra is, hogy évente ezrek jöttek ki értéktelen diplomával az egyetemekről, mindenki becsapottnak érezte magát. A miniszterelnök szerint ezzel szemben a jól képzettek pedig külföldre mentek. Aki állami ösztöndíjon tanul, vállalnia kell, hogy itthon marad és dolgozik – vélte a politikus. „Azoknak, akik nem akar állami ösztöndíjon tanulni, kétszázalékos kamatozású diákhitelt nyújtunk." A jövőben nem épületeket és falakat, hanem tehetségeket akarunk finanszírozni, hangsúlyozta Orbán.
A családpolitika a nyugdíjasokról is szól
A kiszámítható befektetői környezet is a munkahelyek megőrzését támogatja valójában. – Azt mondom, ne támogassuk, akik a tőkéjükkel el akarják nyomni a magyar vállalkozásokat, és a profitot kiviszik az országból, de aki munkahelyeket teremt, üdvözölni kell, és meg kell tartani – húzta alá. Kiállt amellett, hogy 19-ről 10 százalékra csökkenjen a társasági nyereségadó, mert az érintett szektor képes munkát adni az embereknek.
A családpolitikai változásokról szólva elmondta, két éve a gyermeket nem nevelő családok ugyanannyi adót fizettek, mint akik két gyermeket neveltek. 2011-ben az egygyerekesek nettó átlagkeresete 8,1 százalékkal, a kétgyermekeseké 16, a három- vagy többgyermekeseké 23,3 százalékkal nőtt. Két éve még nem lehetett, hogy három évig gyesen legyen a szülő, ma megteheti. Ez még mindig nem elégséges. Bölcsődékre és óvodákra van szükség – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A családpolitika a nyugdíjasokról is szól, sok olyan történetet hallott, hogy a családi kasszának része a nyugdíjas családtag, a végtörlesztésbe is sokszor besegítettek. – A rezsiköltséggel kapcsolatban betartottuk, hogy nem nőhet jobban, mint a nyugdíj, s egyesítjük a középosztály és a nyugdíjasok érdekeit – húzta alá.
Ebből nem engedünk
Orbán Viktor elmondta: Magyarország új alapjának harmadik fontos támasza a felelős gondolkodás melletti elkötelezettség. A családok naponta hoznak felelős döntéseket. Érkeznek a befizetendő sárga csekkek, akad, hogy adósságot, hitelt kell törleszteni. Ezek a felelős családok olyan parlamentet érdemelnek, mely ugyanilyen felelősen gondolkozik az ügyekről.
Kifejtette: 2011 ez első olyan év volt, melyben sikerült a költségvetési deficitet három százalék alá szorítani. Sokan talán nincsenek tisztában vele, de ha a hiány 2,8 százalék alatt van, az államadósság automatikusan csökkenni kezd, ha 3 százalék felett, akkor nő. Így a deficit csökkentésének politikájából nem engedünk, hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök kijelentette, büszke a 2012-ben életbe lépő új alaptörvényre, hiszen az Európában elsőként rögzítette az államadósság csökkentésének kötelezettségét. Ez talán fáj azoknak, akik sokáig az adósságunkból húztak hasznot. A régi alkotmány nem volt képes arra, hogy megvédje a lakosságot, természeti élővilágunkat, a polgári szabadságot. Ezek megóvása érdekében minden lehetséges eszközt fel fogunk használni, hogy az alkotmány ne sérüljön a jövőben.
Elutasítjuk a kivételeket
Orbán közölte, hogy Magyarország már nem következmények nélküli ország, hiszen nem volt olyan jelentős bűnügy, amelynek ne lenne meg a felelőse. „A törvények immár egyformán érvényesek mindenkire, és bezártunk jó néhány kiskaput, és elutasítjuk a kivételeket” – fogalmazott. A miniszterelnök elmondta: „Az arcátlan végkielégítéseket megfékeztük, noha feltörnek kísérletek, és az állami hivatalok bérezésében nem uralkodik méltányos rend.”
Közölte azt is: a mindenkori vezetők legfontosabb feladata kiállni a magyar érdekekért, de józan ésszel. „Akik tőlünk balra állnak, rendre a teljes önfeladást választják, akik pedig jobbra, ők senkivel nem hajlandók tárgyalni, ezért nem is vehetők komolyan.” Úgy fogalmazott: a megegyezés cél, nem eszköz.
Akik csődről beszélnek, nem tudják, mit mondanak
Orbán szerint nem szabad félnünk kimondani, hogy a mi célunk. – Magyarországon olyan középosztályt kell létrehozni, amely a társadalom vezetőcsoportja, képes érdekegyeztetésre a nála szegényebb rétegekkel – mutatott rá a miniszterelnök. – Ne a gazdasági elit és ne a politikai elit szabja meg az ország életét, hanem azok, akik saját munkájukból akarnak előre jutni – tette hozzá.
Orbán úgy látja, ettől függetlenül szükségünk van egy erős gazdasági elitre, de az ország haladási irányát a népnek kell meghatároznia. „Itt rejtőzködnek azok a népi erőforrások, amelyek csodát tettek Devecseren és Kolontáron." Akik csődről beszélnek, nem tudják, mit mondanak – vélte a miniszterelnök. Senki sem ígérheti, hogy zökkenőmentes utunk lesz, de tudnunk kell azt is, hogy célba jutásunk egyedül nekünk fontos – hangsúlyozta Orbán. Megfigyeltem, hogy a jól végzett munka jutalma a még több munka – tette hozzá.
Ne ijedjünk meg
Feltette a kérdést: honnan fakad a magyarok életereje, amely a legváratlanabb pillanatokban is felbukkan, és félretolja a kétségbeesést. Vannak dolgok, amelyek nem értelmezhetők számokkal, sokkal inkább mélyen húzódó lelki okai vannak – fejtegette a miniszterelnök. Példaként említette, három év alatt talpra álltunk a világháború után, és Ázsia teljesítménye mögött is meghúzódnak szellemi és lelki mozgatórugók.
Orbán kijelentette, rosszabbul állunk, rosszabbul élünk, mint amennyire a munkánk alkalmassá tesz minket. – Kétségkívül követtünk el hibákat a huszadik században. Jönnek és újra jönnek emberek százezrei, akiknek viszont eszük ágába sincs beletörődni a mostani helyzetbe, csak mert meg vannak győződve, hogy ennél többet érdemelnek – hangsúlyozta.
Itt az ideje, hogy végre ne a dolgok után kullogjunk, hanem elébük vágjunk, mondta a kormányfő. – Ne törődjünk az európaiak okoskodásával. Ne ijedjünk meg a váratlan nehézségektől. Ahogy Wayne Gretzky egyszer megfogalmazta: ne oda korcsolyázz, ahol a korong van, hanem ahol lesz. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! – zárta országértékelőjét Orbán Viktor.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 01. 07:49, péntek | Belföld
Nagy Márton: külső tényezők húzzák vissza a magyar gazdaságot
A hazai fogyasztás erősödik, a belső kereslet és az ettől függő szektorok teljesítménye pozitív, a magyar gazdaságot külső tényezők, elsősorban a német járműipar visszaesése miatt érik sokkok
2024. November 01. 07:46, péntek | Belföld
Orbán Viktor: Magyarország egy konzervatív sziget az európai liberális óceánban
Magyarország az Európai Unió (EU) számos más tagállamával szemben nem engedte be az idegen kultúrához tartozó embereket, családbarát politikát folytat és egy konzervatív sziget az európai \"liberális óceánban\"
2024. Október 31. 07:59, csütörtök | Belföld
Közgazdász: a német gazdaság gyengélkedése jelentős mértékben fogta vissza a magyar ipari termelést
2024. Október 31. 07:58, csütörtök | Belföld
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: temetőben járva gyújtsanak gyertyát katonaelődeink emlékhelyénél is!
A honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán közzétett videóban kért mindenkit, csatlakozzon a kezdeményezéséhez: temetőben járva gyújtsanak gyertyát katonaelődeink emlékhelyénél is.