Hírek
2012. Február 18. 07:55, szombat |
Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Szorgosan küldi az adatokat a MaSat az űrből – 3 hónapig is működhet
A MaSat-1 az eddig készült kis műholdak közül a legsikeresebb – mondta Horvai Ferenc a Rádió Orient műsorában.
A Magyar Űrkutatási Iroda tanácsosa kiemelte: a parányi dobozban a napelemet leszámítva az utolsó csavarig minden magyar fejlesztés, ami a műegyetem társadalmi munkában dolgozó, lelkes diákjainak köszönhető. A nagyjából 3 hónapra tervezett űreszköz több mindent mér, valamint egy egyedülálló kísérletet is elvégez majd – tette hozzá a szakember, aki a műsorban emellett beszélt az űrkutatás jelenéről, jövőjéről, valamint a világhírű magyar találmányokról is.
A MaSat célja az oktatás. A diákokat úgy kell tanítani, hogy ők is részeseivé váljanak az űrkutatásnak” - mondta a Rádió Orient vendégeként Horvai Ferenc. A csillagász végzettségű szakember arról tájékoztatott: körül belül 50-60 hasonló műhold létezik, azonban nagy részük nem működik. „A MaSat-1 a legsikeresebb kis űreszköz a most felbocsátottak közül” - tette hozzá.
Az NFM osztályaként működő Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) tanácsosa arról tájékoztatott: a BME tanárai fontosnak tartották, hogy ne ők készítsék el a műholdat, hanem a diákok, akik maguktól jelentkeztek erre a feladatra. Az oktatók segítségével és irányításával végül 4 év alatt elkészült a MaSat-1, amelynek egy napelem kivételével minden eleme magyar fejlesztés. A diákok társadalmi munkában, hatalmas lelkesedéssel, minden térítés nélkül készítették el a kis 10x10x10-es, nagyjából 1 kilogrammos kockát.
A szakember elmondta: a műhold, megérkezését követően körülbelül egy órával már megküldte az első adatcsomagot, ez pedig már magában a küldetés sikerét jelzi. A kis készülék két dolgot mér: nagyjából 20 helyen a hőmérsékletet, valamint az energiaellátottságot. Emellett egy egyedülálló kísérletet is elvégez a félaktív mágneses stabilizáló rendszer segítségével, melyet eddig ilyen műholdon még nem helyeztek el. A MaSat a Föld mágneses erővonalai mentén próbálja az egyik tengelyt stabilizálni.
Horvai arról számolt be, hogy a kis doboz jeleit csak rövidebb időszakokban lehet mérni Magyarországról, azonban megfelelő botantennával bármilyen amatőr rádiós tudja fogni a jeleket. Ennek köszönhetően a világ számos pontjáról küldik az információkat a Műegyetem számára. A szakember hozzátette: a tervek szerint a műhold 3 hónapig működik majd, és nagyjából 3-4 év múlva fékeződik le annyira, hogy belépjen a Föld légterébe és elégjen.
A csillagász az Európai Űrügynökséghez (ESA) való csatlakozás kapcsán elmondta: hazánk már '91-ben célul tűzte ki a tagságot a szervezetben, azonban a csatlakozási tárgyalások 2007-es megindítása óta tartó hazai és nemzetközi gazdasági válság miatt erre nem került sor. Jelenleg egy olyan megállapodásunk van az ügynökséggel, amelynek keretében Magyarország évente kétmillió eurót fizet be, ennek 90 százalékát az ESA visszapályáztatja a hazai szervezetekkel. Kiemelte: jelenleg körülbelül 30 közös projektünk van az ESA-val, amihez ha most csatlakoznánk, a középmezőny élére kerülnénk, és tagként 1,5-2 milliárd forintot fizetnénk. A szakember úgy nyilatkozott: Magyarországnak annyira jó kutatóbázisa és olyan szürkeállománya van, hogy már több magáncég is érkezett hazánkba, és felkérte a magyarokat, hogy építsenek műszereket. Egy a sok közül például a hazánkban fejlesztett Pille dózismérő, mely az űrhajósokat érő sugárzást méri. Ez egy hordozható, űrsétára is elvihető mérőeszköz, melynek a világűrben működő kiolvasó berendezése is mindössze egy liter térfogatú.
Horvai úgy véli: az űrkutatás a modern világ számára elengedhetetlen, hiszen a GPS, a meteorológia és a távközlés mellett az olyan földi alkalmazások, mint például a Photoshop is erre a tudományágra épül. „A Photoshopnak első ránézésre semmi köze az űrszondákhoz, pedig ha készítünk egy képet egy szondával valamelyik bolygóról, akkor kicsi a kontrasztbeli különbség. Tehát ahhoz, hogy az interneten is megtalálható, szép képeket lássuk, komoly szoftveres munka szükséges. Az így kifejlesztett képszerkesztő szoftvereket később a földi programok megalkotásánál is felhasználták. Emellett a környezetvédelemben is fontos szerepet játszik a tudományág, hiszen amikor annak idején a földön kifejlesztették a napelemeket, azoknak messze nem volt jó a hatásfoka. Az évek során azonban, ahogy az űrkutatás haladt előre, rájöttek, hogy hatékonyabbá kell tenni a napelemeket, amik lehetséges energiatermelési móddá váltak.
Horvai Ferenc a műsorban beszélt még a MŰI tevékenységéről és feladatiról, az űrkutatás jövőjéről, mellyel kapcsolatban kérdésre kifejtette: a Szaturnusz Titán nevű holdja rövidebb ideig alkalmas lehet emberi életre, valamint szót ejtett a nemrég a csendes óceánba zuhant űrszondáról is. Amennyiben kíváncsi a részletekre, hallgassa a Rádió Orient műsorát.
Németh Andrea
OrientPress Hírügynökség
Ezek érdekelhetnek még
2024. December 28. 10:11, szombat | Belföld
Kórházba került Keleti Ágnes
Keleti Ágnest szerdán szállították fővárosi otthonából a budapesti Honvédkórházba, szívelégtelenséggel és légzési nehézségekkel – értesült a Nemzeti Sport a családhoz közeli forrásból.
2024. December 28. 10:07, szombat | Belföld
A szilveszteri tűzijátékok biztonságos használatára figyelmeztet a katasztrófavédelem
A szilveszteri tűzijátékok biztonságos használatára hívta fel a figyelmet az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
2024. December 28. 10:05, szombat | Belföld
Több mint tízezer esethez hívták a mentőket karácsonykor
December 24. és 26-a között 10 677 esetben riasztották a mentőket Magyarországon, a hívások csaknem egyharmada Budapestről és Pest vármegyéből érkezett
2024. December 27. 08:29, péntek | Belföld
Rétvári Bence: januártól átlagosan 21,2 százalékkal tovább nő a tanárok és az óvónők bére
Magyarország történetének legnagyobb tanárbéremelése zajlik: az idei 32,2 százalékos emelkedés után januártól átlagosan 21,2 százalékkal tovább nő a tanárok és az óvónők bére